1960-ban elkészült Budapest első Általános Rendezési Terve, mely elsősorban a város fellazítását tűzte ki célul. A tervek szerint növelni akarták a lakóépületek számát úgy, hogy közben ne növekedjen jelentősen a beépített terület. Ennek értelmében a korszkban – a felfelé tartó építkezések mellett – szisztematikusan csonkolni kezdték a budapesti villamosvonalakat is.
Budapest építészeti arculatát, közlekedési kialakítását a 60-as években a kényszerű lakásépítés határozta meg. Az első tízemeletes, illetve még magasabb lakóépületek Lágymányoson, a külső-ferencvárosban, és az Árpád híd pesti hídfőjénél épültek. A fővárosban néhány év alatt lényegében teljesen eltűntek a hajdani városkép hangulatát olyannyira meghatározó földszintes, udvaros családi házak, bérházak, s helyüket a sivár betonkolosszusok vették át. Mindezek alapján az 1960-as, 70-es, illetve a 80-as években is számos villamosvonal megcsonkítottá vált vagy szűnt meg teljesen.
Az 58-as villamos
A Budai Közúti Vaspálya Társaság 1868-ban menetrendszerinti lóvasút járatot indított a Széchenyi Lánchídtól a Laszlovszky majorig (ma XII. kerület Zugligeti út). A járatot 1896 szeptemberében az elsők között villamosították, s a vonal a 43-as járatszámot kapta. 1900. június 4-én itt történt Budapest addigi legsúlyosabb villamosbaleste, a szerencsétlenség 4 áldozatot követelt. A járatot 1903-ban meghosszabbították, majd 1920-ban 81-esre, 1955-ban pedig 58-asra „keresztelték” át. Az 58-as jelzésű villamos 1977. január 17-én gördült ki utoljára a remízből.
Az (egykori) 51-es villamos
Az alapvonal az 1980-as évek első feléig közlekedett a Nagyvárad tér, és Pestimre (Pestszentimre) között, hol lakott területen, hol pedig a természetben zakatolva. A BSZKRT (vagy ismertebb nevén Beszkárt) 1938-ban kötötte össze a Nagykőrösi út mentén húzódó szemétszállító vasút Ecseri út és Pestimre közti vonalát a Kőbányai Iparvasút homokbányai részével. A korai vonal egyvágányú volt, kitérőkkel tarkítva: az 51A a Háromszék utcáig közlekedett, a főviszonylat pedig a Vas Gereben utcáig járt, aholis a szeméttelep kocsiszíne volt található. A járat halálát a 3-as metró, illetve az M5-ös autópálya bevezetőszakaszának építése jelentette. 51-es jelzéssel Ferencváros és Pesterzsébet között ma is jár villamos, ám ez nem egyezik meg a fentivel.
A 11-es villamos
A sárga jármű közlekedése 1981-ben szűnt meg, ekkortól ugyanis a ma is működő 17-es villamos Margit kórházi végállomását áthelyezték a Bécsi út – Vörösvári út csomópontra. A járat eredetileg a Margit hídtól a ma már nem létező Óbudai kocsiszínig közlekedett , majd onnan a Pacsirtamező utcán, illetve a Vörösvári úton át az 1-es villamos mai végállomásáig. A jármű Pacsirtamező utcai vonala 1981-től lett használaton kívül helyezve, ugyanis a városvezetés a szakaszon a gépkocsiforgalmat részesítette előnyben. A pótlására beállított 86-os busz azonban gyakran vesztegelt a Lajos utca – Pacsirtamező utca megnövekedett forgalmában.
A 65-ös villamos
A villamosjárat az egykor a Keleti és Nyugati pályaudvarok között ingázó HÉV vonal megkurtításából alakult ki. A 65-ös a Keletitől elindulva a Kerepesi úton át haladt a mai Nagyicce HÉV megállóig, onnan Rákosszentmihályon és Pestújhelyen át megérkezett Rákospalota és Újpest útcáira, majd hozzávetőleg a mai 14-es villamos vonalán haladva jutott el a Nyugatiba. A járat ebben a formában csak rövid ideig létezett, ugyanis nem volt túlságosan sikeres. A vonalat többször rövídítették, 1954-től a 69-es villamos betétjárataként, a Thököly út és Rákospalota között közlekedett, mígnem 1980-ban végleg beszűntették.
