Az időszámításunk előtt 25. században épült gízai piramisok – más néven nagy piramisok – olyan régiek, hogy még a legismertebb fáraó, Tutanhamon is csupán ősi építményekként hivatkozhatott rá életében. A gízai piramisok ugyanis Tutanhamon uralkodása alatt már hozzávetőleg 1200 éve rendületlenül álltak.
Kleopátra, az ókori Egyiptom kétségkívül legismertebb uralkodónője közelebb élt a mobiltelefon feltalálásához, mint a gízai piramisok építéséhez. A nagy piramisok valójában annyira idősek, hogy építésükkor még mamutok éltek a Földön.
Ha összeadjuk az időszámításunk előtti 2500 évet az azóta eltelt mintegy 2000 évvel, akkor az jön ki, hogy a nagy piramisok 4500 évvel ezelőtt épültek. Manapság a legfejlettebb technológia használatával sem készülnek olyan épületek, amelyek ennek akár a negyedrészét képesek lennének elérni.
Kiknek épültek a gízai piramisok?
A gízai vagy nagy piramisok alatt három ókori építményt értünk, melyek Kheopsz, Khephrén, illetve Mükerinosz fáraóknak épültek. A monumentális sírhelyek közül Kheopsz fáraó piramisa az ókori világ hét csodájának egyike.
Gíza a mai Egyiptom fővárosa, Kairó szomszédságában helyezkedik el, és a közhiedelemmel ellentétben a piramisokat nem rabszolgák építették.
