Van értelme a cukor „méregtelenítésének” a szervezetből?

A cukor a leggyorsabban felhasználható energiaforrás a szervezetünk számára, jóllehet legegyszerűbb formája is rendkívül bonyolult. A cukrot – különösen az év első napjaiban – gyakorta tekintjük az első számú közellenségnek, nem csoda hát, hogy ez az időszak sokak számára a cukorméregtelenítés ideje. De valóban ősellenségünk a cukor, és van értelme az erre irányuló méregtelenítő kúráknak?

Brit felmérések szerint nemzeti szinten a lakosság az ajánlott mennyiségnél több cukrot fogyaszt, így a különböző édességek, a csokoládék, sütemények visszaszorítása az egészségmegőrzés szempontjából igazolt. Mindezek mellett a cukor nem gondolt élelmiszerekben is előfordulhat, így hajlamosabbak vagyunk a túlfogyasztásra.

Cukorméregtelenítés vagy démonizálás?

Néhány szakértő szerint azonban a cukor démonizálása akár veszélyes is lehet, ami szervezetszintű zavartság kialakulásához, magunkkal szembeni irreális elvárások támasztásához vezethet. Nem is beszélve arról, hogy egy fontos élelmiszercsoport kiiktatásával akár ugyanakkora bajokat is okozhatunk, mint a túlfogyasztással.

A cukor rengeteg olyan élelmiszerben előfordul, amiből nem fogyasztunk eleget – így a zöldségekben és gyümölcsökben – így teljes visszaszorítása nem feltétlenül indokolt az egészséges emberek számára.

Van jó és rossz cukor?

Mit érdemes feltétlenül tudni a cukrokról, mielőtt véglegesen száműznénk az étrendünkből? A cukrok számos élelmiszerben előfordulnak, ideértve a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és tejtermékeket. Szervezetünk a szénhidrátokat cukrokra bontja, amiket sejtjeink energiatermelésre használnak fel. A cukor egyik formája, a glükóz szervezetünk egyik igen fontos energiaforrása. Jól mutatja, hogy a testünk által igényelt glükózenergia mintegy 50 százalékát az agyunk használja fel. (Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a gondolkodás cukrot igényel.)

Rhiannon Lambert táplálkozási szakértő rámutatott, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben vagy a tejtermékekben található természetes cukrokat úgynevezett belső cukroknak hívjuk, ezek ugyanis egységet alkotnak az élelmiszer szerkezetével.

A cukor teljes megvonása akár gondot is jelenthet

Az ilyen módon bevitt cukrokkal jótékony tápanyagok (rostok, vitaminok, zsírsavak) is kerülnek a testünkbe, amelyek elnyújtják a cukrok felszívódását, és egységes szinten tartják a vércukorszintet. A táplálkozási szakértő felhívta a figyelmet, hogy a belső cukrok nem számítanak bele a felnőttek számára ajánlott legfeljebb 30 grammos napi beviteli értékbe.

Ezzel szemben az úgynevezett szabad cukrokat különböző eljárásokkal kivonják a természetes állapotukból (cukorrépa, juhar, alma), így szerkezetük felborul. A szabad cukrok közé tartozik a kristálycukor, a porcukor, a melasz, a cukorszirup, a gyümölcslé, de még a méz is. A szabad cukrokkal az a gond, hogy rendkívül hamar felszívódnak, gyorsan bejutnak a véráramba, ami magas vércukorszinthez vezethet.

A teljes cukormegvonással tehát nem feltétlenül teszünk jót a szervezetünkkel. Ugyanakkor a szabad cukrok helyett (sütemény, csokoládé, szaloncukor) érdemesebb a belső cukrok (alma, barack, paprika) mellett letenni a voksunkat.

Pityer

Szerkesztő, oldalgazda, a Retró Legendák alapítója

További cikkek a témában

Hány ember járt a Holdon

Hány ember járt eddig a Holdon?

Hány embernek volt idáig lehetősége a lábnyomát a Hold homokjában hagyni, azaz mennyien léptek a mai napig égi kísérőnk felszínére?

Gránátos kocka

Miért hívjuk gránátos kockának a krumplis tésztát?

Honnan ered a gránátos kocka és mi köze a hadsereghez? Ennek próbálunk utánajárni itt a retró legendák hasábjain.

Mesesajt

Mesesajt, avagy a csoki és az ömlesztett sajt különös házassága

A Mesesajt igazi hazai élelmiszeripari vadhajtás, amire nincs példa széles e világban. Kíváncsi vagy a történetére? Kattints a tartalomért!