Szűnni nem akaró makacssággal tartja magát a legenda, ami szerint az egyetlen, ember alkotta építmény a Földön, ami a Holdról szabad szemmel látható, az a kínai nagy fal. Mi igaz ebből? Valóban kizárólag a mintegy 7200 kilométeren húzódó, eredetileg az északi nomád törzsek betörése ellen épült védmű az egyetlen ember alkotta tárgy, ami égi kísérőnkről is kivehető?
Mielőtt a végére járnánk a legendának, érdemes megemlíteni, hogy a történet az évek alatt kettévált. Az első szerint a kínai nagy fal látható a Holdról, a másik pedig azt állítja, hogy a Kr.e. 3. században építeni kezdett erődítmény Föld körüli pályáról látható csupán. Mindkét felvetést megvizsgáljuk.
Látni lehet a Holdról a kínai nagy falat?
A kérdés eldöntésére ki is lehetne a legautentikusabb forrás, mint Neil Armstrong, aki 1969-ben az égitestről személyesen is tanulmányozhatta a Földet. Armstrongot a közelmúltban a NASA Johnson Űrközpont munkatársa kérdezte a témában.
Az asztronauta elmondta, hogy kontinenseket, tengereket és felhőket látott, de a Hold felszínéről – amely átlagosan 370 000 kilométer távolságban helyezkedik el a Földtől –, egyetlen ember alkotta szerkezetet sem tudott kivenni. Neil Armstrongék holdaszállásakor rengeteg fotó készült, így bárki meggyőződhet róla, hogy pontosan miként fest lakhelyünk a legközelebbi égitestről.
Mi a helyzet a Föld körüli pályával?
Ha a Holdról nem is, de talán Föld körüli pályáról, például egy űrállomásról látható a kínai nagy fal? Érdemes most is megbízható forráshoz nyúlnunk. Jeffrey Hoffman a NASA egykori űrhajósa 1985 és 1996 között öt űrsikló-misszióban is részt vett. Az asztronauta a kérdésről a következőképpen nyilatkozott:
„Rengeteg időt töltöttem a Föld tanulmányozásával az űrből, és számos alkalommal repültem el Kína felett is. Soha nem sikerült megpillantanom a falat.”
Hoffmann jelenleg a Massachusetts Institute of Technology repülőmérnök tudósa, és megerősítette, hogy a kínai nagy fal mellett az egyiptomi piramisokat sem sikerült szabad szemmel kiszúrnia. De azonosítani tudott sivatagi utakat, öntözőcsatornákat és nagyobb repülőtéri kifutópályákat egyszerűen azért, mert markánsan kitűnnek a környezetükből.
Érdemes megemlíteni, hogy Eugene Cernan és Ed Lu amerikai űrhajósok azt nyilatkozták, hogy rendkívül speciális időjárási körülmények között, a nap alacsony állásánál a fal kiterjedt árnyékot vet, így annak sziluettje – ha halványan is –, de láthatóvá válik.
Miért rejtőzik ennyire a kínai nagy fal?
Miként fordulhat elő, hogy ennyire nehéz azonosítani egy monumentális építményt, miközben egy reptéri kifutópályát gond nélkül fel lehet ismerni a Föld körüli pályáról? Ennek rendkívül egyszerű oka van. A kínaiak Peking közelében a turisták számára megtisztítottak és helyreállítottak néhány rövidebb szakaszt a nagy falból, ám annak túlnyomó része omladozóban van, moha és gaz által benőtt állapotban áll mind a mai napig.
A növényzettől körbe ölelt, kőből és agyagból épített erődítmény annyira beleolvad a környezetébe, hogy a Holdról egyáltalán nem, Földkörüli pályáról pedig csak speciális időjárási körülmények között, a Nap kedvező állásában figyelhető meg szabad szemmel.
