Tényleg csupán az agyunk 10 százalékát használjuk?

Hollywood egyik kedvenc kliséje, hogy az agykapacitásunk mindössze 10 százalékát fogjuk munkára. A fennmaradó – egyébként alvó állapotban lévő – 90 százalék aktiválása páratlan szellemi képességekkel ajándékozna meg bennünket, már persze, ha sikerülne felébreszteni a szunnyadó területet. Mi igaz ebből?

A Csodabogár (1996) című alkotásban John Travolta előre megjósolja a földrengést, egy 20 perces autóút alatt megtanul portugálul, és a telekinézis segítségével mozgat tárgyakat. Scarlett Johansson emberfeletti harcművésszé válik a Lucy (2014) című alkotásban, Bradley Cooper pedig világmegváltó regényt ír alig egy nap leforgása alatt.

A filmes sztereotípia annyira beült a nézők tudatába, hogy egy felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „Az emberek az agyuk 10 százalékát használják naponta.” Az igazság azonban az, hogy agyunk minden részét folyamatosan használjuk. De miért lehetünk ebben ennyire biztosak?

Egyrészt, ha gondolkodó szervünk csupán egy kis százalékával elboldogulnánk a mindennapok során, akkor az agysérülések 90 százalékának nem lenne komolyabb, észrevehető következménye. Elég valószínű, hogy a károsodás a szerv azon vakfoltját érintené, ami amúgy sincs használatban. Másrészt tisztában vagyunk azzal a ténnyel is, hogy a szelekció nem tart fenn olyan haszontalan anatómiai struktúrákat, amelyeknek nincs szerepük, ám létezésük mégis hatalmas energiába kerül.

A technika végleg megcáfolta a 10 százalékos agyhasználat mítoszát

A modern képalkotó technikák, mint például a pozitronemissziós tomográfia (PET) és a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) elérhetővé teszi a szakemberek számára, hogy valós időben vizsgálják az agyi aktivitást. Az adatok minden kétséget kizáróan azt sugallják, hogy agyunk kiterjedt területei vannak használatban (jóval több 10 százaléknál). Valójában a tudósoknak eddig nem sikerült olyan agyterületre bukkanniuk, amely inaktív lenne.

De akkor honnan ered a mítosz? A szálak Dale Carnegie 1936-ban megjelent bestseller művéhez köthetők (How to Win Friends and Influence People – Hogyan szerezz barátokat, és hogyan győzd meg az embereket). A szerző a könyv előszavában arról beszél, hogy agyunk teljes potenciáljának csupán a töredékét aknázzuk ki, nagyobb része érintetlen marad.

Pityer

Szerkesztő, oldalgazda, a Retró Legendák alapítója

További cikkek a témában

Jobb és bal agyfélteke

A jobb és bal agyféltekés emberek legendája

A népi pszichológiában széles körben elterjedt az a nézet, mely szerint az agy bal fele az analitikus gondolkodásért, a jobb fele pedig a kreatív jellemvonásokért felelős.

Kínai nagy fal Hold

Látható a kínai nagy fal a Holdról?

Szűnni nem akaró makacssággal tartja magát a legenda, ami szerint az egyetlen, ember alkotta építmény a Földön, ami a Holdról szabad szemmel látható, az a kínai nagy fal.

Tomi mosópor Wartburg slusszkulcs

Wartburg slusszkulcs a Tomi mosóporban

A Mahir és Tiszai Vegyi Kombinát szakemberei azzal reklámozták az új kiszerelésű mosóport, hogy egy vadonatúj Wartburg személygépkocsi slusszkulcsa található valamelyik dobozban.