Miért M betűvel jelölik a hazai autópályákat?
Bizonyára a legtöbben rávágnánk, hogy azért mert “m” mint magyar – ez azonban óriási tévedés lenne. Mi indokolja hát a furcsa egybetűs elnevezést, és egyáltalán mit jelentenek a számok mögötte?
Az osztrákokhoz hasonlóan a mi autópályánk (autobahn) is lehetne A1, A2 és így tovább, de az túl egyszerű volna. Mindenki számára világos lenne, hogy az A azt jelenti: autópálya. Mi csavartunk egyet a történeten, elöljáróban csak annyit, hogy az M is rövidítés.
Hogy történt az autópályák számozása?
Az utak számozásának elve egészen az 1930-as évekre nyúlik vissza. 1935-ben a főbb utakat nyugatról keletre, az óramutató járásával megegyezően arab számokkal látták el. Így lett a Bécs felé tartó főút az 1-es számú, a Felvidék felé tartó a 3-as, a Debrecen felé futó a 4-es és így tovább. Ezen belül az egy irányba menő alsóbb utakat tovább tagolták: 11-es, 21-es és társaik. (Később, az újabb és újabb útépítések némileg kényszerből módosították az elképzelést, de maga az elv a mai napig életben van.)
Az óramutató járásának megfelelő számozási elvet később az autópályák vonatkozásában is megtartották, ami egyébként 1966-ban lépett életbe az M7-es szabályozása kapcsán. Azt már tehát tudjuk, hogy miért hívják a Bécsnek tartó pályát M1-nek és a Szeged felé futót M5-nek. De mi a helyzet az M betűvel?
Az M a hazai autópálya (és minden más utak) elnevezésekben annak a rövidítése, hogy kizárólag motorhajtású (M) közlekedési eszközök hajthatnak rá. Tehát kézi- vagy állati erővel vontatott eszközök valamint kerékpár nem mehet fel rá. Ennyire egyszerű a történet.
