Talán nem túl szerencsés egy háborúban készült fotót népszerűnek nevezni, de kétségtelen, hogy az Iwo Jima szigetén emelt amerikai zászlós állókép a II. világháború egyik szimbólumává vált. A fotó először 1945. február 25-én jelent meg a vasárnapi újságokban, és csakhamar annyira meghatározó és ikonikus lett, hogy még abban az évben elnyerte a Pulitzer-díjat. (Ami egyébként önmagában történelmi tett, soha előtte nem nyert fotó a készítése évében.)
A sziget elfoglalása az Egyesült Államok Japán ellen indított támadásának egyik jelentős állomása volt. Iwo Jima félúton található Japán és a Mariana-szigetek között, és a szigetország úgynevezett korai riasztási rendszerének roppant fontos részeként funkcionált. Mi volt az a korai riasztási rendszer?
Iwo Jimán olyan nagy hatótávolságú rádióállomások telepítésére került sor, aminek segítségével a japán katonák figyelmeztetést küldhettek haza a térségben felbukkanó amerikai bombázók esetén. Iwo Jima jelzése alapján a japán légierőnek volt ideje felkészülni mielőtt az Egyesült Államok repülői elérték a szigetország partjait.
Zászlóemelés az Iwo Jima szigeten
A fényképet Joe Rosenthal az AP hírügynökség fotósa készítette miközben honfitársai kitűzték a sziget legmagasabb pontján, a Suribachi-hegyen az Egyesült Államok zászlaját. A fényképen szereplő hat tengerészgyalogos személyét hosszú időn át tévesen azonosították, és kilétük felől ma sincs egybehangzó álláspont.
Akik biztosnak tűnnek: Michael Strank őrmester, Harlon Block tizedes és Franklin Sousley közlegény. Akikről pedig olyannyira megoszlanak a vélemények, hogy egyiküket 2019. októberéig teljesen más személynek gondoltak: Harold Keller közlegény, valamint az ismeretlen rendfokozatú Ira Hayes és Harold Schultz.
