Így hallgattatták el a Beatrice zenekart

Beatrice zenekar

Köztudott tény, hogy a Kádár-korszak kultúrpolitikájának igen kellemetlen tyúkszeme volt a Beatrice zenekar. Nagy Feró együttese erőteljesen a „Tilt” kategóriába tartozott a három T (tilt, tűr, támogat) politikával átitatott kulturális mérőlécén. Miután a zenekart szép szóval nem sikerült „jó útra” téríteni, következtek a drasztikusabb megoldások: az állambiztonsági szolgálatok embereinek beépülése a közönségbe, a zenekar tagjainak megfigyelése, vegzálása, majd az együttes műsorszórásának betiltása a fővárosban.

Maga Nagy Feró osztotta meg egyszer egy televíziós beszélgetés alkalmával: Egyszerű volt kideríteni, hogy kik a beszervezett megfigyelők a koncertjeiken. Amikor ugyanis felcsendült a Térden állva című Beatrice sláger, a rajongók egy-két kivétellel letérdeltek. Az az egy-két kivétel volt az állambiztonság.

Miért szúrta ennyire a Ricse a hatalom szemét?

A zenekar fekete báránnyá válásához – a rockzene mellett – az erőteljes, szókimondó szövegek is hozzájárultak. Persze, ezek mai füllel hallgatva már koránt sem botránykeltők, ám a szocializmusban Erdős Péter „gyámsága” alatt a hétköznapi ember nyomorúságáról, megélhetési gondjairól énekelni maga volt a rendszer elleni lázadás. (A Ricse negatív megítélése kapcsán csak olaj volt a tűzre, hogy egy TV műsorban – egyébként minden alapot nélkülözve – Erdős kijelentette, hogy Nagy Feróék a koncertjeiken csirkét darálnak.)

Nem is volt kérdés, hogy a Beatricét el kell hallgattatni, zenei térnyerését, rajongótáborát vissza kell szorítani. Ennek szellemében Feróék hivatalosan kiadott lemezről nem is álmodhattak. De az ember már csak olyan, hogy vonzódik a tiltott dolgok iránt, így az állami propagandagépezet minél jobban próbálta elhallgattatni a zenekart, a fiatalok annál jobban érdeklődtek iránta.

Nagy Feróék pedig egy ügyes trükkel rá is játszottak erre: ahelyett, hogy megpróbáltak volna kibújni a fekete bárány szerepkörből, az előnyükre fordították a hatalom gátjait és suttogását. Tudatosan kezdték hirdetni, hogy ők a társadalom leszakadt alsó rétegeinek zenélnek, azoknak a csóróknak, akik hozzájuk hasonlóan egyik napról a másikra élnek. A Ricse frontembere vélhetően ezekben az időkben kezdte hangoztatni híres-hírhedt szlogenjét: Ha nem lehetek a nemzet csalogánya, majd leszek a nemzet csótánya.

A Beatrice együttes műsorának engedély bevonása.
A Beatrice együttes műsorának engedély bevonása. Forrás: Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XXIII.113.d – 170.701/1980

A Beatrice zenekar betiltása

A fenti irat Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Művelődésügyi Főosztálya vezetőjének 170.701/1980 iktatószámú leirata a kerületi művelődésügyi osztályokhoz. dr. Mezei Gyula főosztályvezető javasolja a budapesti kerületi döntéshozóknak, hogy a zenekar ne kapjon fellépési engedélyt a kultúrházakban, klubokban, kulturális intézményekben.

Jól látszik, hogy a Ricsét ilyen formán hallgattatták el a fővárosban: azzal, hogy nem kaptak megjelenési lehetőséget, gyakorlatilag a talajt akarták kihúzni a talpuk alól. Az állami kézben lévő televízió és rádió természetesen nem játszotta a dalaikat, ennek ellenére a zenekar népszerűsége nőttön-nőtt.

Kiemelt kép: A Beatrice zenekar rajongói. Fotó: Fortepan


Nézz be a Retró Legendák fórum oldalára is

Hozzászólások

Olvass bele ezekbe is...