Van valami már-már filozófiai magaslatokba szökkenő disszonancia abban, hogy az egykori legendás retró tárgyakat ma a legmodernebb számítástechnikai eszközökkel – laptopokkal, okostelefonokkal – szemléljük az oldal hasábjain. Tekintettel azonban arra, hogy az első magyar .hu domain regisztráció 1991-ben, azaz 28 éve történt, már önmagában ezen is nosztalgiázhatunk egy sort.
Az említett első magyar domain név egyébként a sztaki.hu volt, mely egészen pontosan 1991. október 7-én került lefoglalásra, ám weboldal még nem került mögé. Az első hazai honlap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem weblapja volt: 1993-ban indult el a bme.hu, amin már webes tartalom is elérhetővé vált.
Mit jelentett ez világviszonylatban? Egyáltalán nem voltunk lemaradva a nemzetek webes történéseit illetően. A világ legelső honlapja ugyanis a genfi székhelyű CERN-é, azaz a részszecskefizikai kutatások európai szervezetéé volt, és 1991-ben indult el. Az első weboldal, azaz a minden ma létező internetes oldal ősatyjának megalkotása egy fizikus, Tim Berners-Lee nevéhez fűződik, ő dolgozta ki a máig használt www protokollt is.
Miért volt szükség egyáltalán internetes oldalakra?
Az alapvető céljuk pontosan az volt, mint ami manapság is: az információ minél rövidebb időn belül történő elérése és megosztása. Talán nem szorul magyarázatra, hogy a tudományos világban az információ gyors áramlásának (egyáltalán elérhetőségének) mekkora jelentősége van.
Az internet és a weboldalak segítségével a tudományos kutatók aktuális eredményeket, kísérleti adatokat, szemléltető ábrákat, diagrammokat és még egy sor hasznos, a kutatást elősegítő adatot oszthattak meg egymással. A távolság nem volt többé akadály, európai és amerikai, ázsiai és indiai szakemberek dolgozhattak egy időben és egyazon projekten.
Mindebből az is következik, hogy a korai honlapok tervezésénél, kivitelezésénél nem a külcsín, sokkal inkább a funkcionalitás dominált. A szemet gyönyörködtető internetes oldalak majd csak sok-sok évvel később jelennek meg, amikor a cégek, vállalkozások is felismerik a világháló jelentőségét, piaci szereplőkké lépnek elő, és kezdetét veszi a máig tartó verseny a felhasználók eléréséért.
De alapvetően azt, hogy ma görgethetjük a Facebook hírfolyamát, blogot vezethetünk, közlekedési információkat szerezhetünk be, recepteket böngészhetünk, egyáltalán, hogy ezt a cikket olvashatjuk, azt a tudománynak köszönhetjük, egészen pontosan a fent említett fizikusnak, Tim Berners-Lee-nek.
Mennyit változott a webdizájn az évek alatt?
Leírhatatlanul sokat. Mint említésre került, az első honlapok funkcionális alapon működtek, és nem a felhasználói élmény messzemenő kielégítése volt a cél. Mikor a tudományos intézmények, egyetemek, nagyobb újságok a világhálóra léptek, még mindig inkább a tájékoztatás, az információ átadása volt az elsődleges szempont. Persze ekkor már (ha lassan is, de) egyre inkább tényezővé vált a megjelenés is.
A világ az elmúlt közel harminc évben felfoghatatlan módon felgyorsult. Egy tanulmány szerint korunk felhasználójának koncentrációját 8 másodpercig lehet fenntartani. Ha ennyi idő alatt egy weboldal nem kelti fel az érdeklődését, akkor szörföl tovább a világhálón. Ez pedig azt jelenti, hogy nem elég az érdekes szöveges tartalom, nem elég a lebilincselő téma, egy honlapnak kinézetében, struktúrájában is meg kell ragadnia a látogatót. Ezért a weboldalak tervezését, programozását ma már külön szakma keretében profi szakemberek végzik.
