Retró fizetések, azaz mennyit kerestünk régen?

Vajon mire volt elég a fizetésünk fél évszázada? Összehasonlíthatók-e egyáltalán a mai és az akkori árak? Mennyit keresett egy átlagos munkás akkor és most? Volt-e nettó és bruttó fizetés a tranzisztor kor hajnalán? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat.

A hatvanas évek elején egy óra munkáért hozzávetőleg 9 forintot kaptunk. Ez tíz év múlva már 13 forintra, negyven év múlva pedig hozzávetőleg 90 forintra duzzadt. Csak összehasonlításképpen: öt évvel ezelőtt egy óra munkabér átlagosan 800 forint körül mozgott. Hát, ennyit változott a helyzet a bérügyek terén.

Divatos szokás, hogy manapság a hamburger mérőszámot használjuk a fizetések hozzávetőleges nyomon követésére. Mivel hamburger a világ elég sok országában kapható, ezért nemzetekre vetítve mérik, hogy egy bohócos szendvicsért a különböző nemzeteknek mennyi időt kell dolgoznia. Érthetően a szocialista országokban fél évszázaddal ezelőtt a hamburger némileg ismeretlen fogalom volt. Legalábbis bérszámfejtőnek kellett lennie a talpán, aki abból idehaza kalkulálni tudott volna. Apropó, bérszámfejtés. Mivel áru annak idején nem nagyon volt a boltok polcain, így a számfejtett bérünk egyrészt kevés volt, másrészt, ha tehettük volna se lett volna az az orbitális választék, amiből kedvünkre válogathatunk. De bérügyek voltak anno és most is, ebben nincs különbség.

Mennyire volt elég a munkabér, mit ért a fizetésünk?

No, de vissza a kalkulációhoz! Tehát a fent számított bérekből – hamburger hiányában  – 1 kg kenyérrel fogunk számolni. Fél évszázada egy kiló kenyérért majdnem huszonhárom percet, a hetvenes években már csak negyedórát kellett dolgoznunk. A nyolcvanas évek derekán a legendás Skála Metróban egy Sanyo videórekorder 64 ezer forintot kóstált. Egy átlagos lakás hozzávetőleg félmillió forintba került, egy színes TV körülbelül húszezer forintba, és itt már nem érdemes órabérekben számolnunk.

Zárásként pedig: Persze mindez csak játék a számokkal és bérekkel azokból az időkből, amikor még nem volt Cafeteria, a fizetést borítékban kaptuk, a munkaadó meg nagyrészt az állam volt. Amikor a társadalombiztosítást elsősegélydobozból, a túlórát pedig okosban oldottuk meg.

Forrás
https://ertlmonika.hu

Pityer

Szerkesztő, oldalgazda, a Retró Legendák alapítója

További cikkek a témában

Malév

Pontosan 10 éve nem szállnak fel a Malév repülőgépei

Cukor méregtelenítés

Van értelme a cukor „méregtelenítésének” a szervezetből?

Hány ember járt a Holdon

Hány ember járt eddig a Holdon?