Aki várakozott már az M3-as metróra a budapesti Deák téri megállóban, vagy csak átutazóban bámult ki a szerelvény ablakán, bizonyára észrevette, hogy az állomás díszcsempéiből az egyik oldalon magyar, a másikon pedig idegen nyelvű szavak olvashatók össze. De mik, és hogyan kerülnek oda?
Úgy 15 éve olvasgatom a 3-as metró megállójának betűcsempéit, amikor arra visz az utam. A bábeli zűrzavarból egyszer-egyszer sikerült értelmes szavakat kivenni – képzelet, érzet, ellentmond, ópium – azonban szöveggé sosem sikerült összeraknom őket. A magyar kifejezések mellett a másik oldalon spanyol-portugál hangzású szavakba botlik az arra járó. Az idegen nyelvű kirakósban egyszer észrevettem a Danúbio szót, s szöget ütött a fejembe, hogy vajon mi köze lehet a megállónak a Dunához, s miért van a falra írva az egy másik nemzet nyelvén? Elhatároztam hát, hogy utánajárok a dolognak.
A burkolat João Vieira portugál képzőművész alkotása, amit a Lisszaboni Közlekedési Vállalat ajándékozott a magyar fővárosnak. A BKV küldöttsége az Európai Kulturális Hónap keretében tett látogatást Budapest testvérvárosában, Lisszabonban, ahol a helyi közlekedési vállalat felajánlotta Budapestnek a portugál művész egy alkotását.
A mozaik portugál költők versrészleteit tartalmazza magyarul, illetve magyar költők műveit portugálul. A művész így nyilatkozott alkotásáról: „Egy ABC-t terveztem, melynek betűit csempékre festenénk, harmonikus formai és színelrendezésben. (…) A célom az volt, hogy miközben a csempéket böngészik, a szemlélők akaratlanul is költeményeket olvassanak, vagy kibetűzve a verseket megértsék a festményt. A hatás szavak képének létrejötte lesz a nézőben.”
A betűcsempék elhelyezéséről a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága döntött 1995-ben, akik pedig a Budapest Galéria szakvéleményét kérték, mint az ügyben illetékes szakértőt. Érdekesség, hogy bár a Galéria figyelemreméltónak, és érdekesnek gondolta a kezdeményezést, azonban álláspontja szerint a falburkolat kibetűzésére, értelmezésére nem alkalmas a forgalmas és szűkös közlekedési csomópont, épp ezért más helyszínt javasolt.
A hely végül maradt, ugyanis a művész, João Vieira, kifejezetten a Deák térre szabottan készítette el a terveket, miután személyesen mérte fel a szóba jöhető megállókat. A csempetervek az adott helynek megfelelő formában és méretezéssel készültek, egy másik állomáson a teljes tervezést elölről kellett volna kezdeni.
A lisszaboni kerámiamanufaktúrában kiégetett csempék kihelyezését a BKV vállalta magára, s a millecentenárium évében, 1996. augusztus 19-én, adták át a díszcsempéket az utazóközönségnek. Hogy a művész szándéka volt-e, vagy pedig a BKV hibázott a felrakással azt nem tudni, azonban néhány verssor egyszerűen megszakad a szavak közben, mikor a csempesor végére ér.
A díszburkolaton található költeményrészletek pedig a következők:
1. PETŐFI SÁNDOR: SZABADSÁG, SZERELEM (LIBERDADE, AMOR)
2. PETŐFI SÁNDOR: A NÉP NEVÉBEN (EM NOME DO POVO)
3. ADY ENDRE: ELILLANT ÉVEK SZŐLŐHEGYÉN (NA VINHA DOS ANOS FANADOS)
4. PETŐFI SÁNDOR: AZ ÁLOM (O SONHO)
5. JÓZSEF ATTILA: A DUNÁNÁL (NO DANÚBIO)
1. FERNANDO PESSOA: OPIÁRIO (OPIÁRIUM)
2. LUÍS DE CAMOES: QUE ME QUEREIS, PERPÉTUAS SAUDADES? (MIT AKARTOK, ÖRÖK VÁGYAKOZÁSOK?)
3. CESÁRIO VERDE: NOITE FECHADA (BEZÁRT ÉJ)
4. FERNANDO PESSOA: ELA CANTA, POBRE CEIFEIRA (Ő, AZ AZ ARATÓMUNKÁSNŐ ÉNEKEL)
5. LUÍS DE CAMOES: ERROS MEUS, MÁ FORTUNA, AMOR ARDENTE (LUÍS DE CAMOES: HIBÁIM, BALSORS, LOBOGÓ SZERELMEM)
A Deák téri betűcsempék a felújítást követően
A 3-as metró felújítása a Deák Ferenc téri megállót, ezáltal a mozaik csempéket is érintették. Információ hiányában sokáig csupán találgatás lengte körül a műalkotás jövőjét, egyes hangok szerint a betűcsempék nem szerepeltek az új terveken. Szerencsére a portugál művész alkotása eredeti helyén és eredeti formájában maradt meg, így továbbra is a Deák tér emblematikus közterületi látványossága között tarthatjuk számon.
One thought on “A Deák téri betűcsempék titka”
Comments are closed.