A Főváros legendás szórakozóhelye huszonhárom éven át, 1961 és 1984 között generációknak adott helyet a kikapcsolódásra. Az épületet 1984-ben omlás miatt életveszélyessé nyilvánították és kapuit bezárták. Az utolsó, Parkbúcsúztató néven futó koncertet a P.Mobil adta.
A Várdomb oldalában elterülő Várkert-bazár 1875 és 1883 között Ybl Miklós tervei alapján épülhetett meg, s eredetileg kereskedelmi funkciókat látott el. 1961. augusztus 20-án – kerülve minden különösebb beharangozást –, itt nyitotta meg kapuit a Budai Ifjúsági park. Ekkor már működött az ugyancsak 1961-ben létrehozott, a Bajcsy Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán lévő Dália eszpresszóban a Budapesti Ifjúsági Jazzklub.
Itt léptek fel azok a legendás előadók, akik később az Ifiparkban is letették névjegyüket: Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla, Deseő Csaba, Benkő László, Freinreisz Károly, Laux József, illetve a Bergendy testvérek, akik együttest alakítva az Ifipark első és egyetlen hivatalos zenekarává váltak. A Dália a későbbiekben az Ifipark téli helyszíne lett. Érdekesség, hogy a jazz előadások szünetében, úgynevezett szünetzenészként az Ifiparkban kapott először fellépési lehetőséget Szörényi Levente is.
Az Ifjúsági parknak hihetetlen sikere lett. Gyakori kép volt, hogy 2000-2500 fiatal álldogált hosszú, kígyózó sorokban a bejutásra várva. A népszerűséggel azonban megjelentek a rendbontók is, voltak ugyanis, akik az elvárt normáknak, jólneveltségnek nem tudtak és nem is akartak megfelelni. Ennek tükrében talán nem véletlen, hogy a park első, s leghíresebb igazgatója, Rajnák László lett, aki nem mellesleg első osztályú birkózó volt. Rajnák igazgató néhány vállasabb „kollégájával” minden nyitáskor ott állt a kapuban, és szemrevételezte a szórakozni vágyók haját, ruházatát, megjelenését.
Azonban az igazgató nem csak rendfenntartó feladatokat látott el. Rajnák és Bergendy hallgatta meg az új zenekarokat, és ők ketten döntöttek arról, hogy felléphetnek-e a parkban vagy sem. Regnálása alatt gyakran előfordult, hogy egész zenekarokat küldött haza, ha nem volt megfelelő a ruházatuk, amivel rossz példát mutattak volna a fiatal közönségnek. De ő döntött a programok mellett a sör és a zsíros kenyér áráról is, ami később a vesztét okozta. 1974-ben csalás alapos gyanúja miatt eljárás indult ellene, s Rajnákot hatévi szabadságvesztésre ítélték.
Az Ifipark országos hírnévre 1969-ben tett szert, amikor megélte első TV közvetítését. Ezekben az időkben, tehát a 60-as évek végén, 70-es évek elején a park igen keresett volt a fiatalok körében. Egy Omega koncertre 7125, egy Illés koncertre is több mint 7000 jegyet adtak el, ami akkoriban igazán nagy számnak számított. A 70-es évek vége aztán elhozta a zenei változást az Ifipark életébe. Az igény a rockzenére a park zenei arculatát is átrendezte, így olyan együttesek kezdtek uralkodni a színpadon, mint a Piramis, a Korál, a P. Mobil, a Beatrice, a Color és a Tűzkerék. 1979-ben a Hobo Blues Band, az Edda, a Karthago vagy a Dinamit.
A vég szele 1980. május 27-én, egy Edda koncerten érződött először. A park bejáratához vezető feljáró kőkorlátai omlani kezdtek, aminek során 5 fiatal megsérült. Az Ifipark akkor két hónapra be is zárt, azonban az épület helyreállítása, vagy legalább állagmegőrzése ügyében nem történt előrelépés. A park végül 1984-ben zárta be ismét a kapuit, majd a kezelői joga 1989-ben az egykori I. kerületi Tanácshoz került. Jövőre lesz 30 éve, hogy a park funkció nélkül, üresen áll.
