Szabad-e sörrel koccintani?

Sörrel nem koccint a magyar, mert az 184849-es forradalom és szabadságharc leverését követően kivégzett aradi vértanúk bitófája tövében ezen a módon ünnepeltek az osztrák tisztek. A tilalom 150 év múltán feloldódott. Vagy nem. Vagy mégis koccinthatunk, ha felkiáltunk közben: Vesszen Haynau! Összeütötték-e a söröskorsókat a labancok a kivégzések árnyékában, és miért tartjuk még mindig ezt a magyar emberekre jellemző szokást, ha igaz, ha nem?

A történettel kapcsolatban úgy tűnik, hogy a fennmaradt, illetve eddig feltárt levéltári források, korabeli írásos feljegyzések nem tesznek említést effajta kialakult szokásról. Hermann Róbert történész, az 184849-es forradalom és szabadságharc kitűnő szakértője szerint a szóbeszéd abban az időben jelenthetett meg, mikor Magyarországon a sör tömegcikké, a sörfogyasztás pedig általánossá vált.

Ravasz marketingtrükk a forradalom leverése után?

A nem koccintunk sörrel legenda terjesztését és életben tartását valószínűleg a magyar borkereskedők követték el, akiknek konkurencia lehetett a piacon nagy tételben megjelent üzletromboló alkoholos ital, a sör. A szokás kialakulásához nagyban hozzájárulhatott a Kiegyezést megelőző, Deák Ferenc vezette passzív ellenállás is.

aradi-13

A fentieket támasztja alá a Hadtörténeti Múzeum volt igazgatója, Dr. Kedves Gyula hadtörténeti muzeológus, fegyvertörténész is, aki elmondta, hogy valószínűsíthetően ünneplés sem volt Aradon, nemhogy sörrel koccintás. A 48-as szabadságharc specialistája úgy fogalmazott, hogy számos magyar tiszt a császári seregben szolgált, mielőtt az 1848 őszén megalapított magyar honvédség vezetőjévé vált volna, így elképzelhetetlen, hogy az osztrák sereg tisztjei megünnepelték volna régebbi tiszttársaik kivégzését.

Nincs történelmileg alátámasztható alap

Ha a legendának nincs is (ez idáig) történelmileg bizonyított alapja, akkor is több mint 160 éve köztünk él, és mindazok mellett, hogy tisztelgés az aradi vértanúk előtt, a hazánkba látogató turistáknak is felidézhetjük múltunk egy darabját, miután értetlenül néznek ránk a korsónk félrehúzásakor.

Egy elmélet szerint maga a koccintás  bármilyen italról is legyen szó  azokból az időkből eredhet, amikor az urak még előszeretettel kevertek mérget egymás poharába. A korsók összeütésekor azonban a méregkeverő kupájába is átlöttyenhetett a végzetes szer, így mindenki gyanús lehetett, aki nem volt hajlandó koccintásra emelni a saját kriglijét. De ez már egy másik legenda.

Forrás

Pityer

Szerkesztő, oldalgazda, a Retró Legendák alapítója

További cikkek a témában

Főkolompos

Ki vagy mi az a főkolompos?

Egy társaság hangadóját, egy cselszövés vezérét gyakorta illeti a köznyelv a főkolompos szóval. Honnan ered a szó, és milyen jelentésváltozáson ment keresztül?

Reklámok a szocializmusból

Valaki egyszer azt mondta, hogy a régi reklámokon csak nevetni lehet, az újakon pedig csupán sírni. A szocialista magyar reklámokra nemzetközileg is felkapták a fejüket.

Maszek

Honnan ered a maszek szavunk?

Ma már inkább azt mondjuk, hogy király, cool vagy menő, ha egy termék, szolgáltatás minősége felettébb elnyeri a tetszésünket. Nem is olyan régen azonban még a köznyelv elengedhetetlen szava volt a maszek minőségjelző szó. De mit jelent ez pontosan, és honnan ered? Változnak az idők és vele együtt a nyelv is. Ami pár évvel ezelőtt […]