A tegnapi lottós poszt után evezzünk tovább a hazai legendák tündér taván. A mai történetben átugorjuk a 20. századot, és meg sem állunk a 19. század találmányokban gazdag világáig. Puskás Tivadarról, a telefonhírmondó feltalálójáról, illetve a vele kapcsolatos legendáról lesz szó az alábbiakban.
Csak szőr mentén, mert az íráshoz szorosan nem kapcsolódik, azonban egy-két mondatot mindenképp megér: az 1844-ben Pesten született Puskás Tivadar a telefonhírmondó, és nem a telefonközpont feltalálója. A félreértésre az adhat hosszú ideje okot, hogy az 1911-ben Budapestre látogató Edison azt nyilatkozta, hogy harminc évvel korábban Puskás vetette fel a telefonközpont gondolatát. Puskás Tivadar azonban a központnál egy sokkal nagyobb fajsúlyú dolgot, talált föl és szabadalmaztatott 1892-ben, a technikatörténészek által a rádió előfutárának tartott telefonhírmondót.
A halló legendájának eredete
A fenti kis kitérő után nézzük a legendát. A történetet fiatal koromban úgy hallottam (természetesen a fentiek alapján hibásan), hogy Puskás Tivadarék Magyarország és Anglia összekapcsolásával tesztelték új találmányát, a telefonközpontot.
A kapcsolat létrejött, majd az angol kolléga a vonal túlsó végén köszöntötte Puskásékat, mire a magyar feltaláló ujjongva mondta a telefonba: Hallom, hallom! A kezdetleges technika miatt a készülék recsegett, így Angliában annyit hallottak, hogy valaki Budapestről kiabál: Halló, halló! Ezután az eset után terjedt el, hogy ha valaki, éljen bárhol a világon, felveszi a telefonkagylót, akkor a „halló” szóval szól bele. A történet természetesen több sebből vérzik, nézzük, mit sikerült kideríteni.
Kezdjük a számunkra legkellemetlenebbel, mely szerint a halló szónak az égegyadta világon nincsen semmi köze a magyar hallom-hoz. A Wikipedia „Halló” szócikke azt írja, hogy a szó német eredetű, és hazánkba a telefon feltalálását, illetve elterjedését követően került. Magyarországon azért terjedt el villámsebességgel, mert a hangzása nagyon közel áll a magyar hall igéhez. A szócikk arról értekezik, hogy a szó telefonáláskor használt jelentése 1884-től mutatható ki.
Ezzel szemben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt írja, hogy a legenda szerint Puskás Tivadar hallózott először a telefonba, ugyanis a világon először ő folytatott interurbán telefonbeszélgetést Edisonnal, 1878. április 2-án New York és Philadelphia között. Ezt a verziót erősítheti az is, amit maga Thomas Alva Edison mondott, miszerint az ominózus halló szót a telefon tesztelésénél jelen lévő Puskás használta elsőként, és amely közel sem azonos az angol „Hallo” vagy „Hello” üdvözlő szóval. Az azonosságot egyébként Puskás és Edison is több helyen cáfolta.
A marslakók érkezése című könyvben Dr. Marx György Kossuth-díjas fizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár úgy ír, hogy Edison műhelyében több magyar is dolgozott Puskás Tivadar mellett. A magyarok a „Hallod? – Hallom.” szavakkal tesztelték a nemrégiben feltalált telefont, amit az angol nyelv átvett, majd a későbbiekben a saját szájízére formált, amiből „Hallo” lett.
Ember legyen a talpán, aki ezek után igazságot tesz.
