Kossuth hangja, azaz az első fennmaradt magyar hangfelvétel

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található az a két fonográfhenger, melyen Kossuth Lajos az aradi vértanúk emlékművének felavatása alkalmából üzent haza önkéntes torinói száműzetéséből.

Az 1890. szeptember 20-án készített felvétel Zala György szoborcsoportja Hungária vezéralakjának szózataként vonult be a történelembe. Az ünnepi beszéd nagyon érdekes körülmények között született, ugyanis Kossuth idegenkedett az akkor még újnak számító technikától, s csak némi csellel sikerült rávenni, hogy az ördögi masinába mondja el beszédét.

A felvétel – azon túl, hogy a magyar történelem egy emblematikus személyisége hangján szólal meg – páratlan a maga nemében. Bár magyar nyelvű felvételek már Kossuth beszéde előtt is készülhettek (elég csak arra gondolnunk, hogy Puskás Tivadar Edison munkatársa volt, illetve arra, hogy 1879-ben Budapeste bemutattak egy fonográfot), azonban ez a legkorábbról ismert, s máig fennmaradt rögzített beszédfelvétel.

Kossuth gyászmenete 1894-ben

Kossuth az 1890-ben kihirdetett honossági törvény értelmében elveszítette magyar állampolgárságát, így a beszédben önmagát hontalan remetéhez hasonlító államférfi ajkairól nem csak a puszta pátosz, de a keserűség is szól.

Sajnos a roppant könnyen sérülő, s mintegy 30-40 visszajátszásra alkalmas viaszhengereket többszáz alkalommal is leforgatták, így azok erős mértékben rongálódtak, sőt a három hengerből az egyiknek 1919-ben nyoma veszett. A fennmaradt két henger közül az egyik törött, a másik pedig repedt állapotban került 1932 telén a Magyar Nemzeti Múzeumba.

A történelmi jelentőségű hangfelvétel megmentését a Széchényi Könyvtár Zeneműtárának egykori vezetője, dr. Kecskeméti István kezdeményezte az 1960-as évek végén. A munka dandárját Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnök-munkatársa végezte, aki magnetofonszalagra vette, és egyedi, kemény lemezre is rögzítette a beszéd befejező részét, tehát azt, ami a hangfelvételből megmenthető volt. Az utómunkálatokat Újházy László hangmérnök végezte, akinek további restaurációja a beszéd érthetőségét nagyban javította. (forrás)