Seress Rezső és Jávor László szerzeményét állítólag több országban is betiltották, ugyanis öngyilkossági hullámot indított el. Egyes források szerint Magyarországon 17, míg világszerte hozzávetőleg 200 öngyilkosság hozható összefüggésbe a Szomorú vasárnap című dallal.
Az 1933-ban feltűnt nóta a legenda szerint 1936-ban került tiltólistára idehaza, mivel roppantmód megnőtt a vele összefüggésbe hozható öngyilkosságok száma. Erre figyeltek fel a külföldi rádióadók, s ez idő tájt kezdték el sugározni a Szomorú vasárnap különböző nyelvű változatait (a dalt több mint 100 nyelvre fordították le), mint a „magyar öngyilkos dalt”. A rituálé szerint az öngyilkosok a tett elkövetése előtt meghallgatták a zenét, majd végeztek magukkal. A nyomozóhatóságok vagy a hozzátartozók később az áldozatok mellett megtalálták a Szomorú vasárnap dalszövegét vagy kottáját.
Mivel Jávor László – a dal szövegírója – civil életében bűnügyi újságíróként tevékenykedett, így egyes elméletek szerint ő helyezte el a holtestek mellett a papírokat. A pletykák szerint a férfi, munkájából adódóan, mindenki előtt – de legalábbis nagyon hamar – az öngyilkosság helyszínére tudott érni, s így komolyabb nehézségek nélkül, észrevétlenül meg tudta változtatni a tett helyszínét (ez azonban nem magyarázza a külföldi öngyilkosságokat). A teória hívői azt vallják, hogy mindez egy komolyan előkészített reklám (ma talán gerillamarketingnek neveznénk) volt a Szomorú vasárnap című dalnak, ami be is jött. Világhírű szerzemény lett belőle, sőt, mindmáig a legismertebb, külföldi adók által legtöbbet játszott magyar dal.
Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár, virág és – koporsó.
Virágos fák alatt utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak.
Ne féj a szememtől, holtan is áldalak…
Hogy a feltételezés igaz-e, az hitelt érdemlően valószínűleg már soha nem fog kiderülni. De mindez már semmit sem változtat azon, hogy a Szomorú vasárnap az öngyilkos dal jelzővel vonult be a zenetörténelembe.
