Egy városi legenda úgy tartja, hogy a 19. század végén a Fővárosi Állatkert látogatóit különös látvány fogadta. A park egyik szegletébe ugyanis egy bennszülött törzs költözött, akik egyenesen Afrikából érkeztek Budapestre, hogy a látogatók első kézből ismerhessék meg szokásaikat, kultúrájukat, eszközeiket, fegyvereiket.
A legenda úgy tűnik, hogy igaz, a különös látványosságról a Vasárnapi újság 1896. augusztus 30-i száma így számolt be:
Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az állatkertben. (…) Gond volt arra, hogy négereink lehetőleg azt az életmódot folytassák, az állatkertben, amelyet hazájukban megszoktak. Mindegyiknek van valami mestersége, melyet apjától tanult. Ott ülnek saját készítményű zsámolyaikon, ki-ki pálmalevelekből összetákolt kunyhója előtt; kunyhóikat is ők maguk készítették.
Az ötvös ezüst gyűrűn dolgozik, a kovács lándzsavéget kalapál, egy másiknak az a mestersége, hogy tökhéjakat díszít, durva késheggyel cirádákat vésve rájuk. Az asszonyok mosnak, vasalnak, külön erre szánt bódékban; sütnek, főznek a konyhákká berendezett ereszek alatt. (…) Látunk pipázó nőket is, apró kis pipákból szipákolva. A nagyobb gyermekek folyton a vízben lubickolnak, s azt a pár csónakot bújják, melyeket magok a négerek vájtak maguknak egy-egy fatörzsből.
Az 1866-ban megnyitott állatkert iránti kezdeti lelkes érdeklődés az évek során lelohadt. A látogatók elsősorban a szenzációt, az igazi egzotikumokat keresték a parkban, azonban képtelenség lett volna hétről-hétre új, ijesztőbbnél ijesztőbb jószágot beszerezni. Az állatkert vezetése minden megtett a vendégek visszacsalogatása érdekében: eleinte mutatványosokat, komédiásokat alkalmaztak, majd sorsjegyárusítással próbálkoztak, mindhiába.
1884-től a kert – már Serák Károly vezetése alatt – az egykori állatkereskedő, Carl Hagenbeck néprajzi látványosságát is műsorra tűzte. Ezen műsor keretében távoli, idehaza kevésbé ismert népcsoportok kerületek bemutatásra, így a látogatók megismerkedhettek a szingalézekkel, a sziúkkal és a lapokkal is.
1896-ban került sor az említett afrikai törzs kiköltöztetésére, mely tökéletesen kielégítette a szenzációra éhes pesti közönség kíváncsiságát. Az állatkert ebben az évben rekordbevétellel zárt, s mivel az afrikai törzs tagjai önként vállalták a különleges bemutatót, ők is elégedetten utazhattak haza a rendezvény végével.
