Egy régi legenda úgy tartja, hogy a honfoglalás 1000 éves évfordulójára átadni tervezett földalatti munkálatai komoly csúszásban voltak. Az már tisztán látszott, hogy az 1895-ös évben a kisföldalatti nélkül kell majd megünnepelni a magyarok bejövetelét.
A korabeli városatyák, illetve az állásukat féltő politikusok, hogy szégyenben ne maradjanak, úgy gondolták, hogy csavarnak egyet a dolgon. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, majd Mohamed megy a hegyhez, ami jelen esetben azt jelentette, hogy ha a földalatti átadását nem tudják a jubileum időpontjához igazítani, hát majd a honfoglalás dátumát igazítják a földalatti megnyitásához. Így lett, hogy a város alatti vasút átadása miatt a magyarok bejövetelének hivatalos időpontja 896 lett az addig elfogadott 895 helyett.
Eddig a legenda. A múlt-kor történelmi portál szerint a munkálatok megkezdése előtt az Akadémia állást foglalt a honfoglalás időpontja tekintetében. A szakvélemény az eseményt 888 és 900 közé tette. Ezt követően a kormány az 1892. évi II. törvénycikkében az 1895-ös évet határozta meg a budapesti nemzeti ünnepségek megrendezésére. Egy évvel a kihirdetés után körvonalazódni látszott, hogy a munkálatok nem fognak befejeződni 1895-re, így a honfoglalás megünneplését egy évvel későbbre csúsztatták.
Mint az a fentiekből kiderül, nem a történelmi dátumot tolták arrébb őseink, hiszen az Akadémia állásfoglalása szerinti időintervallumban maradtak, hanem a millennium megünneplését halasztották egy évvel későbbre (magát az eseményt, s nem az időpontot ünnepelték). Ma is elfogadott nézet, hogy a honfoglalás nem igazán köthető egy konkrét időponthoz, azaz a magyarok nem 896. június 2-án délelőtt 11-kor érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem a bevándorlás egy hosszabb folyamat volt.
Végül, hogy visszakanyarodjunk egy kicsit a millenniumi földalatti vasúthoz is, néhány érdekesség a sárga vonatról. 1896. május 3-án maga Ferenc József nyitotta meg a vonalat, mely Európa első motorkocsis üzemű földalattija volt (bár Londonban előbb volt ilyen típusú közlekedés, azonban azok a kocsik kezdetekben gőzhajtással működtek). Eleinte a budapestiek földalatti villamosnak hívták a járművet, s bár az ezeréves jubileumra készült, a millenniumi jelzőt sokáig nem használták.
