Budapest, Budapest, te csodás!

Számtalanszor sétálunk végig a főváros ódon illatú utcáin, útjain, anélkül, hogy akár csak egy pillanatra is elgondolkodnánk rajta, hogy vajon miről nevezték el azokat. Nyilván nem az Arany János utcáról vagy a Blaha Lujza térről van szó, viszont az már érdekesebb, hogy honnan kapta a nevét a zuglói Hermina út, a vízivárosi Fiáth János utca, vagy akár a VI. kerületi Lövölde tér?

Hermina út: József nádor fiatalon elhunyt lányáról, Hermináról kereszteltek el itt egy kápolnát, mely kápolnának a nevét hamarosan az egész városrész átvette. Egy 1842-ben kelt újságcikk még így emlegeti az épülő kápolnát: „…hírlik, hogy sz. kir. Pest város részéről a Városliget egy kitűnőbb, boldog Hermina főhercegasszony által gyakran látogatott kedvenc helyét, magánajánlatokból egy nevét viselő, s Hild jeles építészünk terve szerint készítendő góth kápolnával szándékoznak megörökíteni.” Az utat 1951-1990 között Május 1. útnak hívták.

Fiáth János utca: Az I. kerületi utca Fiáth János (1653–1727) hajdú őrnagynak állít emléket, aki a török ellenes harcokban, 1686. szeptember 2-án elsőként tűzte ki a magyar zászlót a visszafoglalt budai vár falára. Az utcát 1931 óta jegyzik ezen a néven, előtte Hospital Gasse, majd Ápolda utca volt.

Lövölde tér: Az elnevezés azokra a XVIII–XIX. századi lövőházakra emlékeztet, melyekben a kor férfiemberei a fegyverforgatás csínját-bínját sajátíthatták el. Az épületek díszes homlokzatukkal a „céllövészet minden műfajának művelésére való” közkedvelt helyiségeknek számítottak. Mára csak a tér elnevezése jelzi az egykor itt állott lövőházat, az épületet az 1890-es években bontották le, mert gátat szabott a város fejlődésének.

vizafogo1976. Kilátás a mai Nyugdíjfolyósító épületéből az Árpád híd pesti hídfője felé.
Háttérben a Vizafogó városrész, a Margitsziget, illetve a budai hegyek. Fotó: Fortepan

Széna tér: Bár a közterület elnevezése kézenfekvő lehet, mégis érdemes egy mondat erejéig feleleveníteni, hogy pontosan milyen körülmények között is keresztelték el a teret. A XVIII. és XIX. században a tűzvész lehetősége miatt a pesti zsindelyes házak közé tilos volt szénát bevinni, ezért ezen a területen tárolták, illetve kereskedtek vele. A közterületre ráragadt a Széna tér elnevezés, s jelenleg is így hívják.

Vizafogó utca: A ma a XIII. kerülethez tartozó utcát 1902-ben jegyezték először. Elnevezése, mint ahogy a városrész neve is, arra utal, hogy a XVI. századig egészen idáig úsztak fel a viza nevű halak a Fekete tengerből. A királyi halászok gyakorta vettették ki hálójukat ezekre a nagy testű halakra, azonban – talán ennek is köszönhetően – az intenzív halászata és az értékes ikrája miatti túlhalászás következtében állománya jelentősen lecsökkent. A viza a folyószabályzások során épített vízlépcsők miatt ma már nem tud feljönni a folyó felsőbb szakaszaira.

BAH-csomópont: És a végére egy érdekesség, amit sokan rosszul tudnak. Rengetegen hiszik ugyanis, hogy a XI. és XII. kerület határában lévő közlekedési csomópont Johann Sebastian Bach német zeneszerzőről kapta a nevét. Ez azonban tévedés. A csomópont a Budaörsi, az Alkotás és a Hegyalja utak kereszteződéséből alakult ki, így azok kezdőbetűinek összeolvasásából származik. Bár volt olyan kezdeményezés, hogy a csomópontot BAH helyett Bachra kereszteljék át, azonban 2000-ben ezt a Fővárosi Közgyűlés elutasította.

Forrás: Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk.: Ráday Mihály.


Hozzászólások

Olvass bele ezekbe is...