Az elsodort falu

1970. május 13-án a medréből kilépő Szamos folyó éjjel 11-kor érte el Nagygécet, s a falut teljes szélességében elöntötte. A település lakosságát evakuálták, ezt követően pedig nem is engedték őket vissza otthonukba. A hatóságok akkori döntése alapján húsz évig tilos volt az építkezés a területen.

Nagygéc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közvetlenül a magyar-román határ mentén terül el. Az egykor önálló falut első írásos emlékként egy 1280-ban kelt oklevélben említik elsőként. A 13. században a településen román stílusú templom épült, mely a 17. században a reformátusok kezébe került. A szabadságharc leverését követően Haynau megszerezte a közeli Kisgécpusztát, ami a későbbiekben Nagygéc határába olvadt. Innen kapott szárnyra az úgynevezett vérbíró-mítosz, mely szerint a rettegett Haynau kétméteres botjával járta a falut, a férfiakat ledarálta, az asszonyokat pedig megrontotta.

nagygec_arviz

A falu egykori lakói az 1970. május 13-án végigsöpört árvíz után a közeli Csengerben, illetve Csengersimán telepedtek le. Az akkoriban 749 lélekszámú Nagygécen csak egy-egy téglaház, a magtár, illetve a templom maradt meg, a vályogházakat egytől egyig elsodorta a pusztító áradás. Nagygéc az egyike azoknak a szatmári falvaknak, melyeket a trianoni határ elvágott az árvízvédelmi töltéstől. Az egykor ott élők visszaemlékezése szerint a katasztrófa nem természeti jellegű volt, az áradást a románok okozták, mikor hadseregük egy rakétabázis védelmének érdekében felrobbantott egy gátat a határ túloldalán. A víz alá került Nagygécről a katonaság bevonásával menekítették az embereket, visszaemlékezések szerint a munkásőrök a buszokra egyszerűen nem engedték fel a férfiakat, kizárólag a nőket és gyerekeket.

A falut azóta benőtte a gaz, s csak az alóla egy-egy helyen kitűnő rozsdás kerítés darabok, egykor jobb napokat látott gémeskutak emlékeztetnek arra, hogy itt egykoron mozgalmas élet zajlott. Nagygécet 1981-ben Csengersima közigazgatási területéhez csatolták. A faluban 2011-ben mindössze három házat laktak, az építési tilalmat még mindig nem oldották fel a hatóságok. A falu újjáélesztésére, emlékének ápolására a hajdani lakosok és a településhez kötődő környékbeliek 2008-ban közhasznú egyesületet hoztak létre, mely a Nagygécért Közhasznú Egyesület nevet viseli. A tervek között szerepel, hogy települést üdülőövezetté nyilváníttatják, a megmaradt házakat turisztikai célzattal felújítják. Az egyesület hagyományőrző emléknapokat, illetve különböző kulturális rendezvényeket, összejöveteleket tart az egykori faluközpontban.

Forrás: 1;2Fotó


Hozzászólások

Olvass bele ezekbe is...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.