Mint ahogyan az egy jó legendához illik, az alábbi szóbeszéd is több változatban kering közszájon, illetve a technika fejlődésével internetes berkekben.
Rögtön hozzá is tennénk, hogy természetesen itt is találni legalább tíz olyan embert bármelyik alternatívára, aki váltig állítja, hogy első kézből kapta a fülest, a sztori száz százalékig úgy van, ahogyan elmeséli. Egyes verziók szerint Brezsnyevet látta vendégül a magyar pártvezetés, másik szerint Ceaușescut, egyes változat meghívást, másik meghívatást emleget. Lényegében a sztorin nem változtat, az egyiket közreadjuk.
Amikor Brezsnyevnek vadászni támad kedve
A történet úgy szól, hogy Brezsnyevnek vadászni támadt kedve Magyarországon. Az illetékes elvtársak rögtön telefont is ragadtak Moszkvában, és hívták a magyar pártvezetést, hogy ez a helyzet srácok, a mi nagy vezetőnk nálatok fog vadra lőni, készítsétek a puskákat. A legenda szerint a leendő vendéglátók nyeltek kettőt, majd megkérdezték, hogy mire szeretne lőni az elvtárs. Valószínűleg a kérdezősködést azonnal meg is bánták, mert hideg zuhanyként hamarjában jött is a válasz: mire, mire, természetesen medvére.
A problémák ott kezdődtek, hogy akkor már régóta nem éltek medvék a hazai erdőkben, ám ha Brezsnyev elvtárs megmondta, hogy medvét akar lőni, akkor, ha a fene fenét eszik is, le fogja teríteni a bundás állatot.
Nekiültek tanakodni a magyar kommunisták: hogy lőhetné meg a szovjetek nagy és bölcs vezére azt a magyar mackót, ami nincs is. Addig-addig, míg az összes elvtárs közül a legkisebb (ha tán’ nem is az, de az egyik) előállt a ragyogó ötlettel; a Fővárosi Nagycirkuszban van egy kiszolgált, lestrapált, vén medve, no, az majd jó lesz Brezsnyevnek. Legalább könnyű lesz leterítenie, nagyon már úgysem szaladgál.
Eljött a nagy nap, megérkezett minden szovjet atyja, Brezsnyev elvtárs, s a hazai kísérettel, no meg néhány töltött puskával fel is keresték a Gerecse környéki kormány-vadászterületet, ahova előzőleg a cirkuszból kiszállították, s szabadon engedték az öreg medvét.
A mackó valóban az utolsókat rúghatta már, mert Brezsnyev könnyedén megcélozta, azonban még így is csak a fülét sikerült ellőnie. A medve rémületében kiszaladt egy tisztásra, ahol a környékbeli asszonyok dolgoztak, biciklijeiket nekitámasztva a fák törzsének. Az állat, ahogy meglátta a bicikliket, rögtön feltámadt benne a több éves cirkuszi idomítás, felpattant az egyik bringára, s egyenesen a kidülledt szemű Brezsnyev előtt elkerekezett a helyszínről.
Eddig a történet, amiből természetesen egy szó sem igaz. A legenda Moldova György – Ésszel fél az ember című kötetéből kapott szárnyra, melyben 31 kitalált, humoros történetet mesél el az író, köztük – némiképp más változatban – ezt is. Kár érte, tényleg jó sztori…
