A Széchenyi Fürdőt – vagy közkeletűbb nevén a Szecskát –, azaz Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumát, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönhetik a felüdülésre vágyók. A neves hidrológus és geológus javaslatára 1878-ban a Városligetben kísérleti jelleggel próbafúrásokat végeztek, s Zsigmondy számításait igazolandó, a szakemberek 970 méteres mélységben gyógyvízre bukkantak.
A gyógyvíz felszínre kerülését követően megkezdődtek a munkálatok, s a hely 1881-től már Artézi fürdőként működött. Ahogyan azt sejteni lehetett, a fürdő egy csapásra roppant népszerűvé vált a fővárosi lakosság körében, ami az igényeket is mind feljebb tornázta. A korabeli artézi fürdő lehetőségei hamarosan kevéssé váltak a kor megnövekedett követelményeivel szemben, azonban az átalakítási munkálatok még jó ideig nem kezdődtek meg.
Lassú és várakozással teljes időszak következett a fürdő életében. A Ferenc József által is kitüntetett Czigler Győző építész tervei alapján átalakított Széchenyi Gyógyfürdő csak 1913-ban nyithatta meg a kapuit. Az építész, akinek nevét többek között olyan épületek öregbítik, mint a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja, a Gozsdu-udvar, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete, vagy az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája, Dvorzsák Edével közösen munkálkodott a Szecskán. A Széchenyi Fürdő életében 1927-ben újabb változás állt be: férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült, majd az 1960-as évek közepén újabb átalakításra került sor. Az épületben ekkor társas fürdőruhás termál osztály jött létre.
De hogy jön ide a víziló?
Aki az ország egyik legnépszerűbb fürdőjében úszkál, az ugyanabban a vízben mártózik meg, mint amiben a közelben található állatkert vízilovai dagonyáznak. A szakemberek felismerték ugyanis, hogy az artézi víz jó hatással van a hatalmas állatokra, ez emlékezteti őket legjobban a Nílus vízének összetételére, így az állatok medencéjébe is a fürdő termál vizét töltik. A városliget artézi vízének azonban nem ez az egyetlen alternatív hasznosítása: a park házainak fűtését is annak felhasználásával oldják meg.
