A titkos Rákosi-bunker

Az atombiztos bunker építését az M2-es metróvonallal párhuzamosan végezték, a munkálatokat 1952-ben kezdték el. A 45 méter mélyen elterülő, H alakú objektum célja Rákosi Mátyás, illetve a pártállami vezetők védelme lett volna egy esetleges atomháború idején. A helyiséget eredeti céljára természetesen soha nem használták, és abban a formában, ahogyan a kezdetekben tervezték el sem készült.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Pártgazdasági Osztálya megrendelésére épített létesítmény hozzávetőleg az egykori MDP székháza alatt helyezkedik el, a Szabadság tér és a Kossuth tér között. Az elgondolások szerint egy 2450 fős különítmény a bunkerből irányította volna az ország életét, ha kitör az atomháború. A nagyjából 3800 négyzetméter területű menedék 1962-1963 között lett kész, s F4 objektumnak keresztelték el a földalatti gyorsvasút 4-es számú munkaterületéről. Az építkezések titokban tartása nem volt embert próbáló feladat, ugyanis a szomszédos metróépítkezés miatt senkinek nem tűnt föl a kitermelt talaj, illetve az építőanyagok szállítása. A korábbi találgatások szerint a bunkert rabokkal építették, ám ez sem az épület titkos jellege, sem pedig a munkálatokhoz szükséges szaktudás miatt nem lehetett elképzelhető. Érdekesség, hogy a tikos ügyiratkezelés (TÜK) mellett folytatott objektumépítés fúrópajzsok nélkül, kézi fejtéssel történt.

Rakosi-bunker

A létesítményben az eredeti tervek szerint ebédlő, betegszoba, orvosi rendelő, tanácskozóterem is szerepelt, illetve néhány kiemelt személy részére WC-vel, fürdővel, telefonnal felszerelt szobák is helyt kaptak. Azonban az elsődleges elképzelésektől eltérően az objektum elsősorban a közelben található Nehézipari Minisztérium, illetve egyéb hivatalok tömegmegóvó helye lett. Az F4-es bunkert 1973-ban összekötötték a metróalagúttal, így veszély esetén arra is alkalmassá vált, hogy a metrót felhasználva ki tudják menekíteni a városból az apparátust. Az energiaellátást a metróhálózat biztosította, illetve gond esetén két, egyenként 26 kilowattos dízelgenerátort is üzembe tudtak volna állítani. A helyiség saját levegőcserélő rendszerrel is rendelkezett, mely alapvetően a felszínről szívta a levegőt, szennyezettség esetén pedig szovjet harcigáz-szűrő dobozokat tudtak szolgálatba állítani.

Az F4-es létesítményt 1981-ben a BKV vette át, azonban a főmérnök elmondása szerint a bunker az évek során teljesen használhatatlanná vált, a műszaki berendezések elromlottak, a helyiségekben csak egy-egy lámpa világít. A BKV már több ízben szeretett volna megszabadulni a feleslegessé vált helyiségtől, s több vállalkozó érdeklődött is az atombunker iránt. Hasznosítása kapcsán az elképzelések között szerepelt diszkó, illetve romkocsma, amikre a tűzoltóság végül nem adta meg az engedélyt. Az egykor Európa leggyorsabb liftjével felszerelt építményt 2010-ben még egy magáncég bérelte, s távközlési célokra használta.

Forrás: 1;2;3Fotó


Hozzászólások

Olvass bele ezekbe is...