Öveges professzor kísérletei

Bár a múltkori Lindás poszt kapcsán azt mondtuk, illetve a kommentek is azt bizonyították, hogy a TV műsorok megítélése teljesen szubjektív dolog, most mégis nehezen tudjuk elképzelni, hogy akad olyan ember az országban, akit nem szegeznek a képernyő elé Öveges professzor legendás kísérletei. Az ország tanár bácsijának sikerült az, amibe sok iskolának beletört a bicskája: tátott szájjal néztük a „fizika órát”.

Sokan talán nem tudják, de az 1895-ben született Öveges József piarista szerzetesként kezdte pályafutását. Érettségi után tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol matematika-fizikaszakos tanárjelöltként volt hallgató, emellett pedig a teológiai tanulmányokban is elmélyedt. Öveges József 1919-ben megszerezte a tanári oklevelet, majd a szegedi Piarista Gimnáziumban kezdett tanítani. 1920-ban pappá szentelték, így a továbbiakban piarista tanárként okíthatta a nebulókat. Érdekesség, hogy a későbbiekben fizikai kísérleteiről országosan ismertté vált Öveges József a kezdeti tanári éveiben fizikát egyáltalán nem oktatott. 1946-ban szakított a renddel, majd 2 évig a Közgázon tanított (itt már fizikát), azt követően pedig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára lett.

Oveges-Jozsef-Heki

Nagyon sokat lehetne még a professzor szerteágazó, érdekes életéről beszélni. Első publikációjától kezdve – mely Időjóslás és időhatározás címmel jelent meg – az 1948-ban elnyert Kossuth-díjon keresztül az Élet és Tudomány hetilapnál végzett szerkesztő bizottsági munkájáig. Azonban – a legnagyobb tisztelet mellett – egy huszárvágással most áttérünk Öveges professzor televíziós munkájára, hiszen a poszt alapvetően erről szól. Az egykori piarista tanár a Magyar Televízió 1957-es megnyitó műsorában félórás fizika bemutatóra kapott szerepet. A sikeres bemutató után – mely élő adásban ment le, így minden kísérletnek elsőre sikerülnie kellett – Öveges a TV-nél ragadt, s 12 éven át mutatta be legendás fizikai kísérleteit a hangtan, a hőtan, a fénytan és az elektromos jelenségek tarka palettájáról. A professzor hallatlanul komolyan vette az ország tanítását, minden kísérletének bemutatására alaposan felkészült, és gyakran még a tükör előtt is próbákat tartott.

1958-tól lett főszerkesztője a 100 kérdés – 100 felelet címmel jelentkező havi műsornak, melyet 11 évig vezetett, s 135 adást élt meg. A műsor olyan hétköznapi kérdéseket járt körbe, mint például: „Miért nem esnek le a felhők?”, „Van-e a levegőnek árnyéka?”, „Mi van a buborékban, ha forr a víz?”. Az ismeretterjesztő sorozat rávilágított arra, hogy az egyszerű hétköznapokban is számtalan csoda vesz körül minket, amiknek megfejtésével a természet törvényeinek megértése felé teszünk egy-egy lépést.

Öveges József szeretetből tanított, a tudás átadása tette boldoggá, nem érdekelte a honorárium. Bár látszólag hátat fordított a rendjének, mégis szilárdan hitt abban, hogy a vallás és a tudomány nem egymást gyengítő, hanem épp ellenkezőleg, egymást kiegészítő részei a világ megismerésének. Öveges József professzor 1979. szeptember 4-én, 84 éves korában hunyt el, agyvérzés következtében. Nevét országszerte számos általános és középiskola viseli, a Nemzetközi Csillagászati Unió pedig a 67 308-as sorszámú kisbolygót Öveges-nek nevezte el a tiszteletére.

„Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz művész, alkotó művész.”


Forrás: 1,2 Fotó


Hozzászólások

Olvass bele ezekbe is...